Napelem bruttó elszámolás

Napelem bruttó elszámolás 2021

Korábbi cikkükben írtunk már róla, hogy 2021 a napelem éve lesz Magyarországon, hisz többféle kedvezményes állami támogatás is igénybe vehetnek a háztartások idén napelem telepítésére. Cikkünk megjelenésekor csupán 4 hónapunk maradt arra, hogy megkaphassuk az 50% -os állami támogatást napelemes rendszerre a szaldós elszámolási rendszer keretében. 2021. július 1. után ugyanis már csak bruttó elszámolás módszerével tehetjük ezt meg.

A napelem bruttó elszámolás és a szaldós elszámolás módszerét korábbi cikkükben „Napelem elszámolása 2021-ben” már összehasonlítottuk, de nem árt tisztázni még egyszer a bruttó elszámolás lényegét:

Napelem bruttó elszámolás

A bruttó elszámolás lényege, hogy nem az adott időszakban vételezett és visszatöltött energia különbségével számolunk el, hanem külön határozzák meg a napelemes rendszer tulajdonosa által a hálózatból vásárolt áram árát illetve az általa megtermelt, hálózatba visszatöltött energia árát.

Ennek alapján, úgy tűnhet, hogy  a jelenlegi szaldós elszámoláshoz képest a napelem bruttó elszámolása kevésbé lesz előnyös a háztartások számára.

Azonban a cél nem ez, és mivel a rendszer Európában már évek óta így működik, továbbá Magyarországnak is el kell érnie a kitűzött klímacélt, az alábbi változtatási javaslatok rendszerbe illesztése révén arra számítunk, hogy bruttó elszámolás módszere nem lesz kedvezőtlenebb, sőt…

Napelem bruttó elszámolás – lehet hogy még kedvezőbb is lesz???

A Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség állásfoglalása és javaslati alapján

az új napelem bruttó elszámolási rendszernek az alábbiakat kell teljesítenie:

• Piaci alapú legyen a termelés és a felhasználás. Vagyis a hálózatba visszatáplált villamos energiát az áramszolgáltató teljes egészében az aktuális bruttó piaci áron vásárolja meg, ne pedig (pl. adókkal, díjakkal, stb.) csökkentett áron.
• Ösztönözze a napelemes rendszerek elterjedését és a saját célú villamos energia termelését. Ezt – többek között – közös mérlegkör kialakításával szeretnék elérni (Közös mérlegkör: a hálózatba visszatáplált villamos energia mennyiség mértékéig a termelő a tulajdonában lévő másik ingatlanon kedvezményesen vásárolhasson áramot.)
• Ösztönözze a villamos alapú fűtések elterjedését. A szaldó elszámolás rendszere most még kizárja a korszerű hőszivattyús fűtésrendszerek üzemeltetését a házi napelemes rendszer által megtermelt villamos energiával, míg a bruttó elszámolás (pénzügyi alapú elszámolás) segítségével ez már lehetséges lesz.
• Ösztönözze az elektromobilitást, a villamosenergia saját célú tárolást és annak csúcsidőn kívüli felhasználást. Otthoni tároló akkumulátorok esetében lehetővé tennék, hogy éjszakai olcsó árammal feltölthető legyen az akku, amit a háztartás aztán napközben felhasználhat. Ugyanígy ösztönöznék az elektromos autók éjszakai, csúcsidőn kívüli töltését. Összességében elmondhatjuk, hogy ha háztartásunk villamosenergia felhasználásának minél nagyobb részét áttoljuk az éjszakai időszakra, azzal sokat javíthatunk a villamosenergia hálózat kihasználtságán. Minderre az „okosmérés” és bruttó elszámolás módszere ad lehetőséget akkor, ha különböző tarifájú idősávokat határoz majd meg a rendszer és azokat képesek vagyunk mérni is.
• Javasolják továbbá, hogy a házi napelemes rendszer maximális teljesítményének 200 kVA-ra emelését (jelenlegi 50 helyett), valamint azt hogy beruházási támogatást igénybe vevőkre vonatkozólag a06.30-ig benyújtott igénybejelentés legyen a mérvadó határidő, ne pedig a szerződésen szereplő dátum.

(forrás: Magyar Napelem Napkollektor Szövetség)

Ha a fenti szempontok és javaslatok nagyobb részt bekerülnek a Bruttó elszámolás rendszerének kialakításába, számíthatunk arra, hogy nem járunk rosszabbul ezzel a rendszerrel sem. Ráadásul a megtermelt energiát hatékonyabban használjuk majd fel, csökkentve a környezeti terhelést.